Az első dal
Leskovics Gábor verse
1. Felkelt a nap, átölelt a fény,
Utolsó éj, legelső reggelén,
Nincs több időm, nincs több esély.
Folytatni kell, mielőtt végleg elveszíteném.
R. Ez lesz az első, ez a szomorú szám,
Különben félek, hogy senki sem figyelne rám,
Ez lesz az első, ez az igazi dal,
Csak annyit ér, amennyit belőlem eltakar.
2. Még nem volt elég, eltűnt a félelem,
Hosszú az út, lehet, hogy végtelen,
Egész életemben mindig másra vártam,
Istent kerestem, s magamat találtam.
R. Ez lesz az első, ez a szomorú szám,
Különben félek, hogy senki sem figyelne rám,
Ez lesz az első, ez az igazi dal,
Csak annyit ér, amennyit belőlem eltakar.
3. MAGASRA TARTSD a szerelem zászlaját,
Nem bukhat el, örökké vinni kell tovább!
Van még idő, van még esély,
Folytatni kell, mielőtt végleg elveszíteném.
4. De még ÉL a remény, minden mozdulatban,
Él a remény, minden pillanatban,
Él, a remény, a fűben és a fában,
Él a remény, és én hiszek az Ő szavában,
Él a remény, minden gondolatban,
Él a remény, minden mozdulatban,
Él a remény, mindig, mindig más alakban,
Él a remény, hiszek BENNED ÉS MAGAMBAN.
Minden gondolatban él a remény.